Égi kalendárium: 2020. június

Június a legrövidebb éjszakák hónapja. Sajnos ezek a rövid éjszakák még hosszúak is ahhoz, hogy a kevés számú fényesebb üstököst megfigyeljük. A rövid éjszakákat két “soványka” fogyatkozással próbálja kompenzálni a természet.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvező helyzetben van. 4-én jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23,6°-ra a Naptól, a februárinál is jobb láthatóságát adva. A hónap elején két órával nyugszik a Nap után. 15-e után megfigyelésre egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, 20-án már csak 40 perccel nyugszik a Nap után. 30-án már alsó együttállásban van a Nappal.
Vénusz: A hónap elején a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 3-án alsó együttállásban van a Nappal. 10-e után már kereshető napkelte előtt az északkeleti látóhatár közelében, ekkor fél órával kel a Nap előtt. Láthatósága fokozatosan javul, a hónap végén majdnem két órával kel korábban, mint a Nap. Fényessége –4,1m-ról –4,7m-ra, fázisa 0,003-ről 0,18-re nő, átmérője 57,8˝-ről 43,8˝-re csökken.
Mars: Az Aquariusban, majd 25-étől a Piscesben végzi előretartó mozgását. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti-déli égen, egyre fényesebb vörös színű égitestként. Fényessége –0,0m-ról –0,5m-ra, látszó átmérője 9,3˝-ről 11,4˝-re nő.
Jupiter: A Sagittarius csillagképben végez hátráló mozgást. Az esti órákban kel, az éjszaka nagy részében látható sárgás fényű ragyogó égitestként a déli égen. Fényessége –2,7m, átmérője 46˝. Június 9-én hajnalban (01:40 UT) a Jupiter, a Szaturnusz és a Hold deleléskor látványos égi háromszöget alkot. A két óriásbolygó 5°-ra, a Szaturnusz és a 87%-os, fogyó Hold 3,6°-ra lesz egymástól. Égi kísérőnk 19° magasan tartózkodik ekkor.
Szaturnusz: Folytatja hátráló mozgását a Capricornus csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. Fényessége 0,3m, átmérője 18˝.
Uránusz: Kora hajnalban kel, hajnalban látható a délkeleti égen. Előretartó mozgást végez az Aries csillagképben.
Neptunusz: Éjfél körül kel, az éjszaka második felében kereshető az Aquarius csillagképben. 23-án előretartó mozgása hátrálóba vált.

Vénusz-fedés a nappali égen, június 19-én

Különleges eseményre kerül sor a nyári napfordulókor, a sarló alakú Vénuszt elfedi a fogyó holdsarló. Két nappal vagyunk újhold előtt, a Hold fázisa 4%-os, vagyis 46 órás. Már hajnalban a sötét égen is megfigyelhetjük a Hold–Vénusz párost, de ekkor még 2,5°-ra lesznek egymástól. Napkeltekor a Hold már 10° magasan lesz, de inkább a Vénuszra állítsuk a távcsövünket, és azt kövessük, hiszen a Vénusz felületi fényessége nagyobb, könnyebb lesz a nappali fényözönben megpillantani. A fedésre még több mint öt órát kell várni, ekkor a Hold–Vénusz páros már 55°-kal lesz a horizont felett. A bolygó a holdperem déli részét érinti, a teljes fedésre csak az északnyugati országhatár közelében lehet számítani: Sopron és Mosonmagyaróvár a teljes fedés sávjába esik, az itt észlelők számára a teljes Vénusz-korong a Hold mögé kerül. A teljes fedés déli határvonala a Pereszteg–Hegykő–Jánossomorja vonal. Különlegesebb lesz a látvány az ettől délkeletre eső 115 kilométeres sávban, hiszen itt csak részlegesen fedi el a Hold a bolygó hatalmas, majdnem egy ívperces (pontosabban 51,4” átmérőjű) korongját. A részleges sáv déli határa a Nagykanizsa–Siófok–Lepsény–Ercsi–Maglód–Jászfényszaru–Nyékládháza–Szerencs vonal. Gyakorlatilag a Balatontól északra és az Északi-középhegyég területén látszik a részleges fedés, így Budapesten is. Mivel a bolygó érintőlegesen vonul a Hold déli peremén, 8:10 és 8:50 UT között érdemes folyamatosan nyomon követni a látványt. Az első érintésre még a Hold világos oldalán kerül sor, először a láthatatlan bolygókorong érintkezik, majd a Vénusz-sarló északi széle fog fokozatosan elfogyni. A széles részleges sávban a Vénusz-sarló déli része végig látszani fog, amint a holdsarló világos, később a sötét oldalán vonul. A jelenség végén fokozatosan a teljes Vénusz-sarló előbukkan majd. Pontosabb előrejelzést négy városra tudunk adni, ezek azok a helyek, ahol a vénuszkorong középpontja is a Hold mögé kerül. A Vénusz fényessége -4,4 magnitúdó, elongációja 23°.

Meteor csillagászati évkönyv 2020

Csóvás égi vándorok

Bár már a Naptól is és a Földtől is távolodik a 210P/Christensen üstökös, de még mindig megfigyelhető napnyugta után. A hónap elején még a Rák (Cancer) csillagképben, de június folyamán kelet felé mozog és szinte teljesen átszeli az Oroszlán (Leo) csillagképet. Az esti égen figyelhető meg a hónap elején még kb 27 fokkal, később egyre alacsonyabban a horizont felett. Sajnos nem csak magassága csökken, hanem fényessége is. Míg a hónap elején 13 magnitúdó körüli értékkel bír, addig a hónap végére a távolodása okozta aktivitásának csökkenése miatt fényessége várhatóan 16 magnitúdó körül fog alakulni. Talán legszebb együttállása 17-18-a éjszakáján következik be, amikor kb egy holdátmérőre (30 perc) megközelíti az NGC 3226 (fényesség: 11,4 magnitúdó; átmérő: 2,8 x 2 perc) és NGC 3227 (fényesség: 10,3 magnitúdó; átmérő: 4,1 x 3,9 perc) galaxis párost. Igaz ekkor már várhatóan fényessége kb 15-15,5 magnitúdó lesz.

Még négy hónapja van, hogy napközelpontját elérje a 88P/Howell üstökös, de a Szűz (Virgo) csillagképben már megfigyelhető amint a hónap során lassan délkelet felé halad. Jelenleg 13 magnitúdó körüli a fényessége, ami június végére várhatóan 12,5 magnitúdó körül fog alakulni. Az üstökös legutóbb 2015. áprilisában járt napközelben. Akkori maximális fényessége elérte a 9 magnitúdót, így jó eséllyel idén is várhatnánk majd tőle hasonló fényrendet. Azonban szeptemberben már delelésekor is nagyon alacsony lesz a horizont feletti magassága, így megfigyelhetősége hazánkból nehéz lesz. Most viszont még könnyen azonosítható az inkább bolyhos foltként látszó üstökös. Ehhez azonban vizuálisan legalább közepes, vagy nagyobb távcső, míg fotografikusan már kisebb távcső is elegendő lehet.

88P/Howell. 2020.04.15. 23:26-23:37 (UT), 150/750 Newton, ASI 174MM, 12 x 60 s, Sebestyén Attila.

Lassan egy hónapja, 2020.május 4-én volt legközelebb a Naphoz a C/2017 T2 (PANSTARRS) üstökös. A 253,632 éves keringési idejű üstökös már a Földtől is távolodik, ezért fényessége június folyamán várhatóan kb. 0,5 magnitúdót csökkeni fog. Ennek ellenére még így is megfigyelhető lesz akár kisebb távcsövekkel is a 8,5-9 magnitúdós vándor. Szinte a teljes hónapban egész éjszaka könnyen felkereshető, amint a Nagy Göncöl (Ursa Major) csillagai között halad délkeleti irányba. Megtalálni nagyon könnyű, ha a Nagy Göncöl felső hátsó kerekét és első alsó kerekét összekötő vonal mentén keressük az égitestet. A hónap elején még a felső hátsó kerék közelében, a végén már ezt a vonalat meghosszabbítva a Vadászebek (Canes Venatici) bétája, a Chara mellett. Azonban a hónap során sok szép mélyég-objektum, főleg galaxis mellett fog elhaladni. Hogy csak a látványosabbakat említsük meg: 13-án a az NGC 3780 (fényesség: 11,5 magnitúdó; átmérő: 3 x 2,4 perc) , NGC 3888 (fényesség: 12,1 magnitúdó; átmérő: 1,8 x 1,4 perc) és NGC 3898 (fényesség: 10,7 magnitúdó; átmérő: 4,4 x 2,6 perc) galaxisok között. Június 16-17-én éjszakáin akár egy látómezőben is látszhat az M 109 (fényesség: 9,8 magnitúdó; átmérő: 7,5 x 4,4 perc) galaxissal szép fotótémát is kínálva. Június 19-ről 20-ára virradó éjszaka az NGC 4088 (fényesség: 10,6 magnitúdó; átmérő: 5,6 x 2,1 perc) és NGC 4085 (fényesség: 12,4 magnitúdó; átmérő: 2,8 x 0,8 perc) párosa mellett halad el fél holdátmérőre (15 perc), majd egy éjszakával később 20/21-én szinte elüti az NGC 4100 (fényesség: 11,2 magnitúdó; átmérő: 5,4 x 1,7 perc) jelű galaxist. Sajnos 24-én nappal kerül a legközelebb az M 106 (fényesség: 8,4 magnitúdó; átmérő: 18,6 x 7,2 perc) galaxishoz, de már hajnalban is szép látványt és hálás fotótémát kínálnak. Viszont július 1-én az üstökös látszólag telibe találja a NGC 4485 (fényesség: 11,9 magnitúdó; átmérő: 2,4 x 1,8 perc) NGC 4490 (fényesség: 9,8 magnitúdó; átmérő: 6,4 x 3,2 perc) galaxist.

A C/2017 T2 (PANSTARRS)-üstökös az M81 és az M82 galaxisok közelében. 2020.05.21. 21:20 (UT), 100/476 refraktor, Canon EOS 700D, ISO 1600, 45 x 180 s, Gencsapáti, Szendrői Gábor.

A szintén cirkumpoláris ezért egész éjszaka megfigyelhető C/2018 N2 (ASASSN) üstökös. Már több mint fél éve távolodik mind a Naptól, mind a Földtől. Előbbitől távolsága 3,68 CSE, utóbbitól pedig 4,18 CSE a hónap elején, ennek ellenére megfigyelhetősége még mindig jónak mondható. Fényessége 13,9 magnitúdó, vagyis vizuálisan inkább közepes és nagyobb, fotografikusan pedig közepes távcsövekkel figyelhető, örökíthető meg. Távolodása ellenére a fényessége az előrejelzések szerint a hónap során alig csökken 0,2-0,5 magnitúdót. A hónap elején az Cassiopeia északi részén kell keresni, ahonnan lassan halad északi irányba és útját a hónap végén már a Cepheus csillagképben járja. Azonosítása nem könnyű, mert sűrű csillagmezőn halad keresztül, miközben az üstökösnek is csillagszerű magja van, amit egy kicsiny bolyhos, diffúz kóma vesz körül. Megfigyelése igazi kihívás lehet. Cserébe 12-én éjszaka 3 perc távolságra megközelíti az LDN 1333 (átlátszatlanság: 6; átmérő: 2,8 perc) sötét ködöt, valamint 27-29-e éjszakáin az NGC 1184 (fényesség: 12,4 magnitúdó; átmérő: 2,8 x 0,6 perc) éléről látszó galaxissal lesz egy látómezőben.

C2018 N2 (ASASSN). 2020.04.23. 20:09 (UT), 200/800 Newton, Canon EOS 750D, ISO 1600, 9 x 50 s, Bosta-Szalánta között, Nagy Mélykuti Ákos.

Félárnyékos holdfogyatkozás június 5-én

A félárnyékos holdfogyatkozások nem látványosak, ilyenkor a telehold korongja kisebb, nagyobb mértékben elhomályosodik, ami érdekes, de nem drámai látvány. Június 5-én, pénteken, magyar idő szerint estétől éjszaka 11-ig terjedő időszakban egy közepes nagyságú félárnyékos holdfogyatkozás zajlik, mely Magyarországról is megfigyelhető.  A Hold az árnyékba való belépés során kel fel. Az ország nyugati feléből, illetve a Felvidékről nézve már a félárnyék szinte érzékelhető változást okoz a holdkorong bal alsó (délkelti) peremén, míg például Székelyföld keleti csücskéből nézve a teljes jelenség végigkövethető – elméletben, mivel a fogyatkozás elején a fényességváltozás még elhanyagolható.

Milyen látványra számíthatunk? A holdfogyatkozás a Kígyótartó csillagkép déli részén zajlik, a leszálló csomópont közelében. A Hold a Skorpió felett tartózkodik, de a nyári csillagképeket és a Tejút fényét elnyomja égi kísérőnk fénye, csak a legfényesebb csillagok lesznek láthatóak. A félárnyék csak a holdkorong alig több, mint felét takarja, és csak igen enyhe halványodást okoz a déli negyedén. Az Antares vörös fénye 7,5°-kal délnyugatra látszik a Holdtól, de más fényes csillag nincs a közelben. A bolygók sem keltek még fel, azok sem társulnak a látványossághoz – egyébként is elég messze látszanának, a Jupiter 40°-ra, a Szaturnusz 45°-ra keletre tartózkodik a Holdtól.
Égi kísérőnk 3-án hajnalban volt földközelben, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 32′ 38″. A fogyatkozás maximumában a Hold déli pereme 18,4′ mélyen merül a penumbrába.

A holdfogyatkozás technikailag 17 óra 46 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong délkeleti peremét. Ez, mint írtam, mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jeleként 18 óra 30 perc UT körül egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül szét a holdkorong déli részén. Magyarországról nézve a félárnyék észrevételét késlelteti, hogy a holdkelte is erre az időpontra esik. A holdfogyatkozás maximuma 19 óra 25 perc UT-kor lesz. Ezután a félárnyék lassan levonul a holdkorongról, utoljára 20 óra 20 perc UT-ig sejthető a jelenléte. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 21 óra 04 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljesen elhagyja a Hold felszínét.

A félárnyékos fogyatkozás magnitúdója 0,5683. Az umbra átmérője 1,4798°, míg a penumbráé 2,5306°.

A félárnyék 3 óra 18 perc 13 másodpercig tartózkodik a holdkorongon, ennyi a fogyatkozás időtartama.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá 2 órát, hogy helyi időt (NYISZ) kapjunk, 3-qt hogy a Kelet-Európai (pl. Románia, Erdély) időt!):

A penumbrális fogyatkozás kezdete: 17:45:50 UT
A fogyatkozás közepe: 19:25:02 UT
A penumbrális fogyatkozás vége: 21:04:03 UT

További információk Kaposvári Zoltán honlapján.

Gyűrűs napfogyatkozás június 21-én

Az év harmadik fogyatkozása egy rövid gyűrűs napfogyatkozás. Magyarországon nem vagyunk szerencsés helyzetben, mivel csak a Nagyatád–Kiskunlacháza–Üllő–Visonta vonaltól délkeletre látható, ahogy a Hold egy piciny darabkát kiharap a Nap korongjából. A legnagyobb fokú részleges fázist Battonyától délre látni, de itt is csak 0,732%-os a fogyatkozás nagysága. Szabad szemmel nem biztos, hogy észrevehető. A Vajdaság és főleg Erdély ennél szerencsésebb, Brassónál 3% feletti ez az arány. A gyűrűs napfogyatkozás sávja Afrika szarvától északra, az Arab-félsziget déli részén, Pakisztánon, Indián, Tibeten, Kínán és Tajvanon halad át. Észleléskor mindenképpen használjunk távcsövünkön biztonságos, a Nap észleléséhez használatos szűrőt, vagy alkalmazzunk kivetítést. Szabadszemes megfigyeléskor 14-es fokozatú, az ívhegesztéshez ajánlott hegesztőüveget használjunk. 

Meteor csillagászati évkönyv 2020

A hónap változója: az S5 1803+78 a Draco csillagképben

Az S5 1803+78 egy igen izgalmas, bár meglehetősen halvány blazár (BLLAC-típusú aktív galaxismag, AGN). E különleges osztály névadóját, a BL Lacertae-t 1929-ben, Sonnenbergben fedezték fel. Ezek az objektumok igen erős röntgen- és gammasugárzást bocsátanak ki, ennek forrása egy, a galaxisok centrumában található szupermasszív fekete lyuk (esetleg kettős fekete lyuk), amely az körülötte levő akkréciós korongból anyagot vet ki, ún. relativisztikus jet formájában. Ez az anyagsugár szerencsés esetben a Föld felé irányul, ekkor beszélünk BL LAC típusú változócsillagról.

Az AAVSO adatbázisában az S5 1803+78 blazárról csak kevés vizuális észlelést találunk, ami nem csoda, hiszen fényessége általában a 15 és 17^m közötti sávban változik. A viszonylag rövid ideje, 14 éve aktívan észlelt adatsorokból egzakt előrejelzéseket még nem adhatunk, mindenesetre flerjei eddig néhány, mintegy 1300 nap “periódusú” ismétlődést mutattak. Legutóbbi kitörése ez év áprilisában történt, melyet azonban egy újabb, mai napig tartó felfénylés követett. A blazár fénymenete rendkívül dinamikus, és a hazai fotometriai észlelési lehetőségeket tekintve szinte folyamatosan követhető,  cirkumpoláris objektum lévén. Nagyobb, 20-25 cm-es távcsövekkel jelenleg vizuálisan is észlelhető, így tiszta, holdfénymentes éjszakákon jó eséllyel megpillanthatjuk.

Célpont a Crew Dragon?

A Crew Dragon május 30-i indítását sokan követték figyelemmel. A Nemzetközi Űrállomás nyomába eredő űreszköz átvonulását is fényképezték, észlelték hazánkból. Binokulárral még a hordozórakéta második fokozatát is meg lehetett figyelni. A Crew Dragon (új nevén: Endeavour) május 31-i, majd június 1-jei átvonulása már kedvezőtlenebbül alakul (halványabb lesz, és alacsonyabban is, mint május 30-án), ráadásul ekkor már össze lesz kapcsolódva a Nemzetközi Űrállomással, melyet azzal a tudattal szemlélhetünk, hogy a komplexum része immár a “sárkányűrhajó” is. Az alábbi térkép az ISS június 1-jei esti átvonulását mutatja. Meglehetősen alacsonyan fog átvonulni, ezért jó DNy-i, D-i horizontú helyszínről próbálkozzunk. Az ISS egyébként rendszeresen átvonul hazánk egén, sokan bizonyára látták már úgy, hogy nem is voltak tudatában, hogy az égbolton néhány perc alatt átvonuló fényes csillag valójában a Nemzetközi Űrállomás. A június 1-jei átvonuláskor fényessége -2,2 magnitúdó lesz, ami nagyjából a Jupiter fényessége. (Az átvonuláskor nem lesz a horizont felett az óriásbolygó.) További előrejelzések beállíthatók saját észlelőhelyünkre a Heavens-Above oldalán.

Hegedüs Tibor felvétele a Crew Dragonról a május 30-i átvonulás alkalmával. Bajáról nézve éppen a Hold “felett” haladt el.

Kereszty Zsolt fotója az átvonulásról, ugyanezen estén. Győrből nézve jóval délebbre haladt a Crew Dragon. 

Bgb, Kaposvári Z., Mzs, Nma, Szs.